"Megköszönni valamit a legegyszerűbb dolog a világon"

Sok mindent kapunk az élettől, nem feltétlenül közvetlenül, hanem akár másokon keresztül, mások által. Szüleink, rokonaink, barátaink segítsége szinte megfizethetetlen, és azok akik szeretnek minket beérik egy köszönömmel is.

Személy szerint mindig nagyra értékeltem azokat az embereket, akik nem csak természetesnek vették, ha kaptak valamit az élettől, hanem arra is képesek voltak, hogy ezért hálásak legyenek és ezt meg is tudják köszönni.

Erre szép példát találtam Baracska helyi újságának előző számában, a Kidoboló oldalán.

Olyan jó érzés volt olvasni Tóthné dr Kolumbán Ottilia sorait, aki köszönetet mondott képviselőtársának Pintérné Bernyó Piroskának 25 éves önkormányzati képviselői munkájáért, aki egyben pedagógustársam is. Mint intézményvezető, én is sokat köszönhetek neki.

Fontos, hogy gyermekeinket már pici koruktól úgy tanítsuk, hogy  nem azért kell megköszönni a dolgokat, mert kell, hanem azért, mert az így helyes. Sokat jelent annak, akinek megköszönnek valamit és annak is aki ezt ki tudja mondani. Alapvető dolognak kellene lenni a családokban, a munkahelyeken, egy faluközösségben ahol élünk, hiszen addig tudunk csak köszönetet mondani embertársunknak, amíg lehetőségünk van rá!

Egyben Juhász Gyula szép versével kívánok iskolánk nevében Minden kedves Olvasónak áldott, békés, szeretetteljes Karácsonyt.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Kárpáthegyi Józsefné

igazgató

Karácsony felé

Szép Tündérország támad föl szívemben 
Ilyenkor decemberben. 
A szeretetnek csillagára nézek, 
Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet, 
Ilyenkor decemberben.

…Bizalmas szívvel járom a világot, 
S amit az élet vágott, 
Beheggesztem a sebet a szívemben, 
És hiszek újra égi szeretetben, 
Ilyenkor decemberben.

…És valahol csak kétkedő beszédet 
Hallok, szomorún nézek, 
A kis Jézuska itt van a közelben, 
Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen, 
S ne csak így decemberben.